Kórháztörténet

A pápai Gróf Esterházy Kórház egyike Veszprém megye 11 fekvőbetegellátó intézményének, amelyek a megyében élő 378 600 lakos számára hivatottak biztosítani egészségügyi ellátást. Ezen intézmények közül hét általános kórház, - a Gróf Esterházy Kórház is ebbe a kategóriába tartozik, - kettő szakkórház, egy országos intézmény, és egy honvédséghez tartozó szanatórium. Az elhelyezkedésük a megye 4.689 km területén országos viszonylathoz hasonlítva jobb az átlagosnál, az egymástól való távolságuk 20 és 60 km között van. A Gróf Esterházy Kórház esetében az ajkai 35, a veszprémi 48, a zirci 60 kilométer távolságban, a megyén kívüli, legközelebb eső kórházak közül a győri 45, a celldömölki pedig 35 kilométerre található.

Ellátási területén közel 80 ezer ember él, ebből 34 ezer a városban, a népesség másik része pedig mintegy 60 településen a város vonzáskörzetében. Regionális szerepe ebből fakadóan hangsúlyosan meghatározó: Annak ellenére, hogy egyébként a régió ellátása fekvőbetegápolási egységekkel jónak mondható, az Intézet centrális elhelyezkedésénél fogva igen jelentős - a város és vonzáskörzete által megjelenített - ellátási igényt elégít ki. Szolgáltatási struktúrájának kialakításával folyamatosan követi a betegségszerkezet változásait, képviselve ezáltal a népesség jól felfogott érdekét, törekszik a lehetőségei által behatárolt keretek között magas színvonalú ellátást biztosítani.

A kórház története

Megalapításának közvetlen előzménye az 1730-as években dúló pestisjárvány, s a város megsegítésére érkezett néhány irgalmasrendi szerzetes megtelepedése volt. Az alapítók Galánthai gróf Esterházy Ferenc, valamint gróf Esterházy Károly egri püspök által 1757-ben adományozott vagyonból 1763 és 1768 között, Fellner Jakab tervei szerint épülhetett meg a ma is használatos főépület.

Az egykoron 22 ágyas "ispitában" az akkor már 8000-es lélekszámú település, elsősorban szegény, elesett betegeit ápolták. A XIX. század során csak kevés fejlesztést érhetett meg, lévén akkorra a városban már egy másik alapítványi kórház is működött további 10 ággyal, továbbá az ennek udvarában elhelyezett "veszprémvármegyei őrültek háza" 12 betegszobával, valamint ezen túl város teljes betegellátását még egy külön zsidó kórház és a század vége felé felállított járványkórház reprezentálta. Azonban a századfordulóra már közel 20.000-re duzzadó lélekszámú várost csak egy szervezett egészségügyi létesítménnyel lehetett biztonságosan ellátni, - így az irgalmasrendi intézményt az I. világháborút követően már 120 ágyas kórházzá fejlesztették.

A rend 1922-ben megszerezte a kórház számára a nyilvánossági jogot, s a belgyógyászat mellé sebészeti és szülészeti osztályt építetett. 1925-ben új rendelők épültek, majd már 1928-ban egy röntgen-laboratóriummal is gyarapították. 1933-ban nyílt meg a fül-orr és gégeosztály, és egy évvel később újabb épületszárnnyal bővült a kórház.

A II. világháborús hadiállapot viszontagságai után egy időre a Belügyminisztériumhoz tartozik, majd 1950-től - a kórházak állami kezelésbe vétele után, - előbb a Népjóléti, majd Egészségügyi Minisztérium alatt működik. A (már akkor is) maradék elven működő finanszírozás kezdetben csak a szerény működést tette lehetővé, majd 1960-tól kezdődően folyamatba tették a legszükségesebb fejlesztéseket. Ennek keretében újabb szárny épül az élelmezési részleg és a mosoda elhelyezésére, és ugyanebben az időszakban épül új épületrész a fertőző- és a szemészeti osztályok elhelyezésére.

1964-ben nagy "fegyverténynek" bizonyult az akkori időkben legkorszerűbben megvalósított Véradó Állomás "kijárása". Azonban a következő fejlesztésre majd két évtized elteltével kerül sor, amikor megépülhetett az új és korszerű Patológiai osztály. Ezzel egy jelentősebb fejlesztési időszak vette kezdetét. Régtől megalapozott igényt kielégítésére kerül sor 1990-ben, amikor - és ez ugyancsak történelmi jelentőségű, - átadják és működésbe helyezik az új szakambulancia épületét, amely zömmel a pápai polgárok településfejlesztési hozzájárulásából és helyi pénzekből valósulhatott meg.

A közelmúlt történései:
a struktúra fejlesztése, az ellátás feltételrendszerének javítása

Az új szakambulancia építésével egyidőben jelentős rekonstrukciós munkálatok kezdődtek meg, amelyek részben az Intézet struktúrájának fejlesztését, részben a minőségi betegellátás korszerű feltételrendszerének kialakítását célozzák. Csak a jelentősebbek felsorolásával szemléltetve:

  • 1991-ben
    • új Gyógyszerészeti Osztály kialakítása,
    • Urológiai részleg létrehozása,
    • Infúziós Laboratórium korszerűsítése,
  • 1992-ben
    • a Belgyógyászati Osztály korszerűsítése,
    • Szemészeti Osztály korszerűsítése,
  • 1993-ban
    • Fűtőközpont korszerűsítése (átállás gázfűtésre),
    • Műtőblokk bővítése, posztoperatív részleg kialakítása,
    • Koronária-őrző bővítése,
  • 1994-ben
    • Véradó Állomás és Infúziós Laboratórium, rekonstrukció,
  • 1995-ben
    • műtőrekonstrukció, légkondicionálás megvalósítása,
    • élelmezési üzem rekonstrukciója,
  • 1996-ban
    • az Urológiai részleg osztállyá szervezése.
    • Sebészet vizesblokk rekonstrukciója,
    • Szülészet rekonstrukciója.
  • 1997-ben
    • szemészeti műtő rekonstrukciója.

A feltételrendszer további fejlesztését szolgálta az elmúlt időszakban az orvostechnika kiemelt beruházásai, amelyek korszerű színvonalú műtéti eljárásokat és diagnosztikát és ezáltal az ellátás minőségének javítását teszik lehetővé. Közvetve ugyancsak a minőség javítását segíti az elektronikus adattároló és feldolgozó eszközpark, valamint az infrastruktúra közelmúltban lezajlott fejlesztése, korszerűsítése.

  • 2002. március 9-én avatták fel az új épületszárnyat. Itt kapott helyet a sürgősségi betegellátó részleg, UH labor, CT, gastroenterológiai és endoscopos ambulancia, az emeleteke az urológiai osztály, a központi sterilizáló, az új műtőblokk, valamint egy 8 ággyal felszerelt intezív osztály. A nemrégiben megvalósult és ez ideig legnagyobb rekonstrukciós fejlesztés nagyon komoly szakmai előrelépést jelentett Intézményünk számára, amivel elsősorban betegeink ellátását kívánjuk szolgálni.
  • 2006. - Szülészet-nőgyógyászati osztály rekonstrukciója.